Magyar matematika · 4–5. osztály
matek.szebeni.hu

Nyomtatható feladatcsomag

Törtek & zárójelek

8 nehézségi szint · megoldókulccsal · tanári útmutatóval. Egy osztálynyi differenciált gyakorlás egyetlen csomagban.

387feladat
11szint
8csomag
Csomagok megtekintése
§ 1

Mire jó?

01

Differenciált gyakorlás

8 nehézségi szint (L1 → L8) — minden tanuló a saját szintjén dolgozhat ugyanazon az órán.

02

Diszkrét szint-jelölés

A lapok sarkában apró, halvány L1–L8 jelölés. A tanár felismeri, a tanuló nem zavarodik össze.

03

Beépített megoldókulcs

Minden csomag végén tömör 2-oszlopos megoldókulcs — a kéznyújtásos óra menetéhez igazítva.

04

Tanári útmutató

Egy oldal: hogyan vezesd az órát, mikor oldj meg közösen a táblán, mit jelent a kéznyújtás.

§ 2

Letölthető csomagok

Minden csomag 30 alap-feladatlapot és 5 nehéz extra lapot tartalmaz, oldalanként 3 feladattal. Az alap-lap három feladata X, X, X+1 nehézségű; a nehéz lapé X+1, X+2, X+3.

§ 3

Részletek a nehézségi szintekről

Rövid referencia a generate_math_pdf.py által használt 1–11 nehézségi skáláról. Megmutatja, milyen feladat hová kerül egy csomagban, és mi jellemzi az egyes szintek nehézségét.


1. Egy csomag felépítése

Minden generálás egy fő nehézségi szintre (--level X, 1..8) készül. Egy lap belső struktúrája:

Lap fajta 1. feladat 2. feladat 3. feladat
Alap lap (#01–#NN) szint X szint X szint X+1
Nehéz lap (N(NN+1)–) szint X+1 szint X+2 szint X+3

A nehézség mindenhol max. 11; az ennél magasabbra kerülő helyek 11-re vannak vágva. Pl. --level 8 → alap [8, 8, 9], nehéz [9, 10, 11].


2. A szintek attribútum-mátrixa

A táblázat sorai a 11 nehézségi szint; az oszlopok azok a strukturális attribútumok, amelyek a heurisztikát hajtják. A cella azt írja le, hogyan jelenik meg az adott attribútum az adott szinten.

Szint LKKT (közös nevező) Egyetlen denom esetén max-nevező Zárójelek (pár-szám) Beágyazott zárójel (( Vegyes szám (1 1/2) Osztás (:) Számítási lépések Tipikus eredmény Példa
L1 ≤ 4 ≤ 8 0–1 nincs nincs nincs 1–2 egész vagy fél/negyed (1/2 + 1/4) · 2 = 1 1/2
L2 5–6 ≤ 16 0–1 nincs nincs nincs 2 kis nevezős tört vagy egész (5/6 − 1/3) · 3 = 1 1/2
L3 7–12 ≤ 32 1 (esetleg 2) nincs nincs nincs 2–3 tört /8, /12, esetleg vegyes szám (1/3 + 1/4) + (1/2 − 1/6) = 11/12
L4 13–20 ≤ 48 1–2 nincs nincs nincs 2–3 tört /15, /20 vagy egész (3/5 + 2/15) − 1/3 = 2/5
L5 21–30 ≤ 64 1–2 nincs nincs nincs 2–3 egész (jellemzően ·LKKT után) (1/4 + 1/7) · 28 = 11
L6 31–45 vagy LKKT 16–20 + 2 zárójel ≤ 90 gyakran 2 ritkán esetleg 1 esetleg 3 egész vagy közepes tört (1/4 + 2/9) · 36 = 17/4
L7 46–60 vagy beágyazott + 1 másik jellemző ≤ 120 2–3 gyakran gyakran 1 gyakran 3–4 egész vagy vegyes szám ((1/2 + 1/3) · 6) : 5 = 1
L8 61–100 vagy 3+ vegyes / 2+ osztás / „minden szigorú feltétel egyszerre" ≤ 150 2–3 gyakran gyakran 2+ gyakran 4 vegyes szám, közepes szám (1/7 + 1/9) · 63 = 16
L9 101–150 vagy tripla beágyazás ((( / 4+ vegyes szám ≤ 170 3 igen gyakran 3+ esetleg 4–5 vegyes szám / törött eredmény (1/8 + 1/13) · 104 = 21
L10 151–200 vagy mindhárom kemény jellemző (mixed + beágy + osztás) egyszerre, 3+ zárójellel ≤ 185 3–4 igen igen 2+ igen 5 vegyes szám (1/12 + 1/13) · 156 = 25
L11 > 200 vagy tetőfok — tripla beágyazás + 2+ vegyes + multistep ≤ 200 4+ igen, többszörös igen 2+ gyakran 5+ vegyes szám (1/14 + 1/15) · 210 = 29

Olvasási útmutató a mátrixhoz:

  • LKKT (legkisebb közös többszörös) = a kifejezésben szereplő különböző nevezők LKKT-ja. Ez a fő kihívás: minél nagyobb, annál több munkát kíván a közös nevezőre hozás.
  • Egyetlen denom esetén (pl. 1/32 + 7/32) nincs LKKT-keresés; ilyenkor csak a nevező mérete számít, és a feladat enyhébbnek minősül.
  • Zárójelek (pár-szám) = ( darabszám. 2+ pár felemeli a szintet eggyel, 4+ pár tovább.
  • Beágyazott zárójel = a (( mintázat előfordulása (egy zárójel egy másik belsejében).
  • Vegyes szám = pl. 1 1/2, 2 3/4 — a vegyes alakot felismerni és átírni közönséges törtté időbe kerül.
  • Osztás = : (magyar jelölés). Megfordítást követel, így mindig legalább +1 lépés.
  • Számítási lépések = a tanuló jellemző „lépésszáma" papíron: közös nevezőre hozás, szorzás, esetleg egyszerűsítés.
  • Tipikus eredmény = milyen alakú a végeredmény jellemzően.

3. Mit jelent egy „lépés"?

Egy átlagos 4–5. osztályos tanuló munkája feladatonként:

Lépés Tartalom
1 A kifejezésbe behelyettesítés, a zárójelek elemzése
2 Közös nevezőre hozás (LKKT keresése + tört bővítése)
3 Az alap-művelet végrehajtása (+, −, · vagy :)
4 Esetleges második művelet kívülről
5 Egyszerűsítés a legegyszerűbb alakra (mixed forma is)

L1–L3 feladatoknál jellemzően 2–3 lépés elég. L7-től 4–5 lépés általános, és a köztes eredményt mentálisan vagy papíron is tartani kell.


4. A pool jelenlegi eloszlása

A pool 387 feladatot tartalmaz (csak mátrix-illeszkedő feladatok; azonos-nevezős „X/d ± Y/d" típusú unalmas feladatok eltávolítva):

Szint Feladatok száma Pool aránya
L1 22 6 %
L2 26 7 %
L3 79 20 %
L4 42 11 %
L5 41 11 %
L6 43 11 %
L7 45 12 %
L8 32 8 %
L9 18 5 %
L10 17 4 %
L11 22 6 %

A --basic 30 --hard 5 (35 lap = 105 feladat) bármely 1..8 szinten kiszolgálható: a kiválasztó algoritmus a célszinthez legközelebbi feladatokat választja stabil sorrendben.


5. Hogyan azonosítható a szint papíron

Minden feladatlap jobb felső sarkában apró, világosszürke L{X} jelölés (9pt, #BBBBBB). A diák nem tudja, mit jelent — a tanár viszont egyetlen pillantással csoportosíthatja a lapokat. A megoldókulcs ugyanezt a jelölést hordozza.